Régóta dolgozom grafikusként. Sőt, mióta az eszemet tudom, mindig is grafikus akartam lenni eleve. Már kamaszként vonzott a téma: és már akkor el tudtam képzelni magam logók, weboldalak, vagy éppen különféle marketing anyagok megtervezőjeként. Emlékszem, az iskolában voltak felmérések arról, hogy kinek hogy működik a memóriája. Nálam mindig az jött ki, hogy vizuális típus vagyok: nem hallás, vagy mozgás alapján fogadom be az információkat, hanem a látásomon keresztül. Ezek az eredmények csak még jobban meggyőztek arról, hogy grafikusi pályán érdemes próbálkozni. Az élet szerencsére azóta is minden nap visszaigazolja, hogy jó döntést hoztam. Nagyon szeretek a mostani munkahelyemen, egy grafikai cégnél dolgozni, remélem, még sokáig itt maradhatok. Ez a fajta vizuális látásmód az életem más területein is folyamatosan visszaköszön. Szeretek például múzeumokba járni, ahol sok minden meg tudok jegyezni pusztán azáltal, hogy nézelődöm. Nem is szoktam elolvasni az egyes műtárgyakhoz tartozó szövegeket, nekem elég, ha a látásomat használom.
Ugyanez a beállítottságom köszön vissza akkor, amikor a régi pénzeimmel foglalkozom. Imádom gyűjteni őket, nézegetni a körirataikat, mintázatukat, és a rajtuk található jeleket. Nemrég a fülembe jutott egy kiváló és népszerű budapesti numizmatika bolt híre, ami a Procopius Numizmatika cégét takarja. Ez a numizmatika bolt is természetesen régi pénzérmék és bankjegyek felvásárlásával foglalkozik, kiemelt figyelmet fordítva ráadásul (a szakmai erényeik mellett) becsületességre és a régi értékek tiszteletére. Azokat a darabokat keresik – mint írják -, melyek tulajdonosai már nem foglalkoznak a gyűjtéssel, vagy olyan gyűjtők birtokában vannak, akik szívesen megválnának néhány példánytól.
A P. N. többm mint másfél évtizedes működése folyamán országos és nemzetközi szinten is egészen kiterjedt kapcsolati hálót hozott létre maga körül, így az általuk felvásárolt darabokat megbízhatóan tovább tudja értékesíteni. A felvásárlás során figyelembe veszik az érmék és bankjegyek eredetiségét, korát, tartásfokát, anyagát és ritkaságát, ezek alapján reális értékbecslést nyújtanak. Fontos számukra, hogy az ügyfelek ne fals információk alapján tájékozódjanak, hanem valódi szakértők segítségével kapjanak korrekt ajánlatot. Az érdeklődők személyesen is felkereshetik budapesti átvételi irodájukat, ahol szakszerű kiszolgálásban részesülnek, de telefonon és e-mailben is elérhetők kérdések esetén. Más régiségekkel nem foglalkoznak, kizárólag pénzrégiségekkel.
A Procopius Numizmatika weboldalán olvashatunk a numizmatika mint tudományág történetéről is: számomra rendkívül érdekesek voltak az itt talált információk. A numizmatika – vagyis a régi pénzek gyűjtésének és tanulmányozásának tudománya – többezer éves múltra tekint vissza. Több, mint két évezrede létezik már. Eredete a lüdiaiakig nyúlik vissza, akik az első ismert érméket verték elektrumból. A rómaiak fejlesztették tovább a rendszert, a császárok pedig már kedvtelésből is gyűjtötték az érméket, ezért nevezik gyakran „a királyok hobbijának”. Az évszázadok során a numizmatika a történelem, az archeológia és más tudományterületek segédágává vált. A középkorban főként előkelők foglalkoztak vele – például Petrarca, Bonifác pápa és XIV. Lajos. A modern numizmatika megalapozója a 16. századi Hubert Goltzius volt, aki katalógusba rendezte és illusztrálta az ókori érméket. A tudomány számos területet ölel fel, így például a heraldikát, paleográfiát, valamint történelmi és földrajzi ismereteket is igényel. A gyűjtők között sokan egy adott korszakra, országra vagy pénztípusra specializálódnak, sőt, vannak, akik hamisítványokat tanulmányoznak. A numizmatika különlegessége, hogy mindig akad egy-egy rejtett kincs, így nem kizárt, hogy valaki otthon őriz egy értékes darabot. Az ilyen ritkaságok felkutatása és felbecsülése szakértelmet kíván, ezért érdemes szakemberhez fordulni, ha valaki eladná régi érméit vagy bankjegyeit.